2010. február 13., szombat

Lélegzet

Hozzám tartozol,

mint csorba késhez az él,

húsomba maródtál

szomorú szavakkal,

kiégett világunk

kín-útkövén járok,

fájó talpam lépte

indít és marasztal.


Vetett lándzsa vagyok,

erős karral dobott

lágy húsodba a lét,

szétfröccsent szavakkal

fájó sebbé égünk,

összekoccant foggal

lélegzünk egy mesét.


Török József

Nincsenek megjegyzések: