2010. február 13., szombat

Hozzám szólt szavad

Ha csak úgy,

álom-villanásként

suhan át a tél

egem kékjén

bohókás szelével,

ha csak

egy pillanat az est

azon sötétje,

hol

tekinteted nélkül,

fájdalmában

sír bele a nap,


/kibírom/,


hisz Veled,

enyém

a roskadó rétek

mögötti út,

az erdőkben

fürdő

hegyek lelke,

az ég virága,

bársonyba merült

szirom-szerelmével,

enyém a teled,

s minden

minden

hozzám szólt szavad.


Nagy Csaba

Nincsenek megjegyzések: