2008. július 26., szombat

Utolsó látomás

látlak az éjben,
mikor hold repül az égen,
látlak álmaim küszöbén,
te nyitod kapum, s az ölelés
örömét adod nekem…
lelkesen megjelensz,
hol rég nem vár semmi sem,
követsz kietlen nyomdokán a létnek,
ott, hol keresem a csendet…
hol menekülő lelkem megpihen,
karjaidban meglelem,
s tudom, már nem megyek tovább,
szemeidben látom, hazaértem.

Mirian

Nincsenek megjegyzések: